Kriminológiai Közlemények 59.

Szerzők
Válogatott előadók
Kriminológiai Közlemények 59.

Előszó

2000. március 17-én az Országos Kriminológiai Intézet adott helyet kerekasztal-ülésünknek, amelyen Kaposvári Bertalan és Venczl László adott tájékoztatást a katonai büntető igazságszolgáltatásról.

Kaposvári Bertalan a rendészeti szervek állományába tartozó bűnelkövetők speciális voltáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy kriminológiai és büntetőjogi ismeretekkel bírva ők a büntető eljárás során nagyobb „védekezési gyakorlattal" rendelkeznek, ami pedig szükségessé teszi a bírák speciális felkészültségét is. Az előadó – akinek szépirodalmi munkássága (pl. Séták a lövészárok peremén, Seneca, 1997., A ló hosszú álma, Seneca, 1999.) talán kevéssé ismert a jogászi körökben - a továbbiakban a katonai vétségekről fejtette ki a véleményét.

Venczl László igen precíz áttekintést adott a katonai igazságszolgáltatás szervezeti rendszeréről, a hatásköri és illetékességi kérdésekről. NATO-csatlakozásunk követelményeiről, a vonatkozó nemzetközi dokumentumokról is részletes ismertetőt kaphattunk az előadótól.

Tartalom

KATONAI BÜNTETŐJOG
Kaposvári Bertalan: A katonai büntető igazságszolgáltatás
Venczl László: A katonai büntető igazságszolgáltatás aktuális kérdései

NEMZETKÖZI ÁLDOZATVIZSGÁLAT
2000. május 12-én Kertész Imre professzor az ENSZ áldozatvizsgálatáról tartott előadást kerekasztal-ülésünkön. Kertész Imre a kriminalisztika és a kriminológia területén egyaránt kiemelkedő írásokkal gazdagítja a bűnügyi szakirodalmat. A „befejezhetetlen háború” áldozatairól készült felmérések bizonnyal segítenek a jövőben a bűnmegelőzés területén. A tanulmányból kitűnik, hogy az áldozati felmérések nem csak a látencia megismerését segítik elő, hanem a statisztikákban kimutatott változások értelmezését is. Az ENSZ által lefolytatott kutatás, az International Crime Victim Survey, azaz az ICVS során a lakosság meghatározott részével készítenek interjút, töltetnek ki kérdőívet, azt tudakolva, hogy egy bizonyos idő alatt az interjúalany vagy családtagjai milyen bűncselekmények áldozataivá váltak. 1989 óta a rendszerváltás országaiban is bevezették ezeket a felméréseket. A tanulmány összehasonlítja a világ különböző régióiban elvégzett vizsgálatok eredményeit, láthatjuk a latin-amerikai, afrikai, ázsiai, újvilágbeli, nyugat-európai és közép-európai adatokat egymás mellett. Erőszakos bűncselekmények leggyakrabban Latin-Amerikában és Afrikában fordulnak elő. A rendszerváltás országai a rablás és a nemi erőszak előfordulási indexe szerint harmadikok a listán. Az adatok megismerése hozzásegíti a szakmát a minél árnyaltabb bűnözési kép kialakításához és a nemzetközi összehasonlításhoz.

Kertész Imre: Az ENSZ Bűnözéssel és Büntető-igazságszolgáltatással foglalkozó Kutatóintézetének nemzetközi áldozat-vizsgálata

GYERMEK- ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS ELŐSZÓ
A gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözés volt a témája a 2001. február 23-án megtartott tudományos ülésnek. Vavró István a hazai fiatalkorú elkövetők számának alakulásánál arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a hetvenes években született nagylétszámú korosztályok a kilencvenes évek elején lépték át a büntetőjogi vétőképesség alsó korhatárát, ami magyarázza a fiatalkorú bűnelkövetők számának növekedését. Ezzel egyidőben nőtt a gyermekkorú bűnelkövetők száma is. Váradi Erika jóvoltából a nemzetközi képet is megismerhettük. Külföldön éppúgy emelkedő tendenciát mutat a gyermek- és fiatalkori bűnözés, mint Magyarországon. Az előadásból nagyszámú megoldást is megismerhettünk, amelyek célja a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetésének csökkentése. Az előadás egyik fontos következtetése, hogy a megelőzés egy módja a fiatalok felnőtté válásának elősegítése, amikoris megerősödik a közösséghez tartozás érzése.

Vavró István: A gyermek- és fiatalkori bűnözés
Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés-tendenciák, elméletek, okok

A TERÜLETI BŰNMEGELŐZÉS ELŐSZÓ
2001. március 23-i tudományos ülésünk témája a bűnmegelőzés volt. Az ülésen három előadás hangzott el. Mazula Károly, az Országos Bűnmegelőzési tanács elnöke a Tanács feladatairól és munkájáról beszélt. Gémesi György, Gödöllő polgármestere saját térségük példáján mutatta be a regionális bűnmegelőzés lehetőségeit. Kerezsi Klára, Gosztonyi Géza, Finszter Géza és Kó József szintén a területi bűnmegelőzéssel foglalkoztak Budapest három kerületét vizsgálva. Az V., a IX. és a XXII. Kerület eltérő gazdasági adottságai, társadalmi összetétele és bűnözési helyzete más-más reakciót és bűnmegelőzési stratégiát kíván. A vizsgálat csak tovább erősíti a szakemberek meggyőződését: a sajátos jelenségek nem „egyen”-elbírálást igényelnek, hanem helyi, speciális megoldásokat.

Kerezsi Klára - Finszter Géza - Kó József - Gosztonyi Géza: A területi bűnmegelőzés lehetőségei Budapest V., IX. és XXII. kerületében

EMLÉKEZÉS CSEMEGIRE
2001. május 4-én Társaságunk Csemegi Károlyra emlékezett születésének 175. évfordulóján, a nagy kodifikátor szülőhelyén, Csongrádon. Az emlékülés egyik előadója Csemegi mai utóda, Györgyi Kálmán volt. Kiemelte, hogy Csemegi a büntetőjog kodifikálásában látta jogállam kibontakozásának, a polgári működés oltalmának erős sáncait. Lőrinczy György megyei főügyész előadásában hangsúlyozta, hogy a Csemegi Kódex jogásznemzedékek gondolkodásmódját határozta meg, egyúttal a későbbi jogalkotásra is hatott. A korrupciós bűncselekmények kutatójaként, a Csemegi Kódex 466. §-ára hivatkozva Lőrinczy György javaslattal élt mai közéletünk tisztaságának javítására vonatkozóan. Sebestyén István a Csongrádi és a Csongrád Megyei Levéltárban fellelhető és a jogászi szakmában esetleg kevéssé ismert életrajzi adatokra hívta fel a figyelmet. Csongrád városa igen büszke volt jogász szülöttére, és amikor államtitkárként politikai ellenfelei támadták, a városi közgyűlés támogató és bátorító levelet küldött számára. Kötetünkben e levél is olvasható.

Györgyi Kálmán: Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének175. évfordulója alkalmából a Magyar Kriminológiai Társaság és Csongrád város által rendezett emlékülésen
Lőrinczy György: A Csemegi Kódex
Sebestyén István: Csemegi Károly, Csongrád városának szülötte

FÜGGELÉK
Papházi Tibor: A büntető ítélkezés statisztikája

year: 
2001