Szekciók

Helyreállító Igazságszolgáltatási Szekció


Alapítás éve: 2010

Elnök: Dr. Hatvani Erzsébet - Elnökhelyettes: Dr. Barabás Andrea Tünde

Titkárok: Dr. Ivány Borbála, Kunt Balázsné Buczkó Barbara

Gyakorlatorientált szekció évente hat alkalommal tart rendezvényt és a helyreállító igazságszolgáltatás kérdéseivel foglalkozik. (részletesen bemutató hamarosan...)

MKT HISZ tevékenységét bemutató anyagok:

A szekció tevékenysége 2010 és 2014 között
Emlékeztető az MKT HISZ 2010. augusztus 30-i üléséről.
Emlékeztető az MKT HISZ 2010. szeptember 28-i üléséről.
MEMO alakuló ülési összefoglaló
MKT HISZ összefoglaló, ami eddig történt...

MKT Helyreállító Igazságszolgáltatási szekciójának utolsó ülésén 2012. október 9-én készült képek

PhD Szekció

Alapítás éve: 2016

Társelnökök: Dr. Tran Dániel és Szontagh Veronika az ELTE ÁJK PhD hallgatói

Magyar Kriminológiai Társaság
Kriminológiai és Bűnügyi Tudományok PhD szekció
Beszámoló 2016-os és 2017-es év

A Kriminológia és Bűnügyi Tudományok PhD szekció (PhD Szekció) 2016 tavaszán alakult meg a Magyar Kriminológiai Társaság elnökségének kezdeményezésére. A PhD Szekció megalakulásakor kitűzött célunk az volt – és jelenleg is az –, hogy összegyűjtsük azokat a doktoranduszokat – ide értve az abszolvált, de még fokozatot nem szerzett PhD hallgatókat is –, akik kriminológiával vagy annak határterületeivel foglalkoznak annak érdekében, hogy jobban megismerjük egymás munkáját, kutatásait és egyben a Magyar Kriminológiai Társaság keretei között teret biztosítsunk a szakmai együttműködésnek.
Hosszú távú célkitűzésünk az, hogy az MKT tagjai között több fiatal kutató legyen. Szeretnénk, ha a következő évek PhD hallgatói már automatikusan jelentkeznének és élnének a Társaság és a PhD Szekció által nyújtott lehetőségekkel.
A Szekció legfontosabb feladata a doktorandusz hallgatók számára egy olyan műhely kialakítása, ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre, a tapasztalatcserére, és annak megismerésére, hogy más egyetemeken milyen kriminológiai, büntetőpolitikai és kriminálpolitikai kutatások folynak. Úgy gondoljuk, hogy a folyamatos együttműködés eredményeként a különböző iskolák és műhelyek közötti magasabb szintű szakmai kapcsolat alakulhat ki.

A Szekció megalakulásakor a szekcióban való részvételre és munkára a hallgatók felkeresése e-mailben és személyesen történt, a személyes ismeretségeink lehetővé tették, hogy időben elérjünk mindenkihez. Az elsőként felkeresett intézmények voltak a következők: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, Eötvös Lorád Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Az alakuló ülés előtt 25 fő jelentkezett a Szekcióba, az azóta eltelt évben még 18 személy jelezte csatlakozási szándékát, így a szekciónak jelenleg 43 aktív tagja van. Az alakuló ülés 2016. május 20-án volt. Itt alakítottuk ki a Szekció működésének legfontosabb alapelveit, felmértük a résztvevők kutatási területeit, kialakítottuk a 2016-os év programjait, illetve
lehetőséget biztosítottunk arra, hogy mindenki saját ötletével, terveivel, gondolataival egészítse ki és a Szekció működését.
A Szekció tagjai a következő intézményekben kutatnak: DE Állam- és Jogtudományi Kar, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, ELTE Társadalomtudományi Kar, KRE Állam-és Jogtudományi Kar, ME Állam- és Jogtudományi Kar, NKE Rendészettudományi Kar, PTE Állam- és Jogtudományi Kar.

A tagság megnövekedett számára tekintettel, illetve a magasabb szintű programok biztosításának érdekében 2017 nyarán az MKT Elnökségének jóváhagyásával létrehoztunk egy négyfős szervezői bizottságot (Dési Ádám – ELTE, Dornfeld László – ME, Kiss Tibor – ELTE/NKE, Mezei Kitti – PTE), amelyik a Szekció társelnökeinek segítenek a programok szervezésében, az adminisztratív teendők ellátásában és a Szekció folyamatos működésének biztosításában.

A Szekció működésének folyamatosságát azzal szeretnénk biztosítani, hogy a Szekciónk tagjai maradhatnak a nyilvános vitától számított plusz öt évig azok a tagok is, akik megvédték a PhD dolgozatukat és továbbra is szeretnének a közös munkában és a programokon részt venni.

1. Tudományos programok

1.1. Kerekasztal-beszélgetés az informatikai bűnözésről – 2016. július 1.
Az első tudományos programra 2016. július elsején került sor, melynek témája az informatikai és számítógépes bűnözés volt. A témaötletet az adta, hogy a Szekciónk tagjainak jelentős része foglalkozik ezzel a kutatási területtel, így szerettük volna, ha egy közös beszélgetés, szakmai vita alakulhatna ki. A beszélgetésben érintett témák a következők voltak: igazságügyi informatikai szakértői tevékenység gyakorlata és problematikái; bűnmegelőzés és big data; interneten elkövetett rágalmazás és becsületsértés egyes kérdései; büntetőjog és fájlcsere; illetve nemzetközi irányok a számítógépes bűnözés kutatásában.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Kiss Tibor (ELTE); Máté István (PTE) és Orbán József (PTE) voltak, a beszélgetést Bencsik Bálint (ELTE) moderálta.
A program nagy igen jól sikerült, arra több külsős vendég is érkezett, illetve a vitában intenzív szakmai párbeszéd alakult ki.

1.2. Író-olvasó találkozó Závada Pállal – 2017. március 10.
A Szekció második tudományos ülését 2017. március 10-én tartottuk, melynek meghívott vendége Závada Pál író volt. Závada Pállal az Egy piaci nap című könyvéről beszélgetettünk. Egy szépirodalmi mű alapján akartunk az adott korszak, történelmi, társadalmi kontextusát megismerni. Az Egy piaci nap című könyv egy kevésbé ismert pogromot, a kunmadarasi pogrom történetét dolgozza fel. A rendezvényt zártkörű programként hirdettük meg, regisztrációhoz kötöttük a részvételt, illetve a résztvevőktől elvártuk, hogy olvassák el a regényt, hogy a beszélgetés gördülékenyebben folyjon és ténylegesen a regény társadalmi és történeti kontextusáról szóljon.
A program számunkra rendkívül inspiráló volt, a beszélgetés után úgy döntöttünk, hogy íróolvasó találkozókat szeretnénk a továbbiakban is szervezni, egyfajta sorozatot elindítva ezzel, hiszen számos olyan szépirodalmi, dokumentarista mű jelenik meg, amely mind a jog, mind a kriminológia és tágabban értelmezve a társadalomtudományok érdeklődésének előterében áll. A 2018-as év első programjaként is egy ilyen jellegű beszélgetést tervezünk, több mű címe is felmerült, jelenleg Munk Veronika Kéjutca című könyve tűnik a legesélyesebbnek.

1.3. Miskolci tudományos ülés – 2017. október 27.
2017. október 27-én került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája által szervezett doktorandusz konferencia. A Doktori Iskola lehetőséget adott a PhD Szekciónak, hogy rendezzen egy saját szekcióülést a miskolci doktorandusz konferencia keretében. A Szekció örömmel elfogadta a felkérést, több programmal készülve a szekcióülés megvalósítására. A szekcióülésen előadási lehetőséget biztosítottunk azon tagjaink számára, akik a korábbi doktorandusz konferenciánkon nem adtak elő vagy kutatásuk olyan fordulópontra ért, amelyet be kívántak mutatni a hallgatóságnak.
Öt előadás hangzott el, melynek témái a következők voltak: Dornfeld László (ME): Az informatikai szakértő szerepe a bizonyításban; Nagy Alexandra (ME): A tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezésének aktuális kérdései; Kubish Károly (KRE): Az emberkereskedelem szabályozási kérdései és problémái; Orbán József (PTE): A sorozat-bűncselekmények bayesi modellezése; Szabó András (PTE):
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jelene és jövője Magyarországon. A szekcióülés levezető elnöke Csemáné Váradi Erika, felelőse a Szekció szervezőbizottsága részéről Dornfeld László volt.
Ezen felül egy oktatás módszertani workshopot is szerveztünk, melynek alapötletét az adta, hogy mint fiatal kutatók és közülünk néhányan leendő oktatók, miként tudják átadni a jogi és kriminológiai tudást, miként tudják felkelteni a hallgatók érdeklődését a bűnügyi tudományok iránt. PhD Szekciónk egy újabb iránya lehet, hogy ne csak szakmai kérdéseket vitassunk meg, hanem módszertani – kutatási és oktatási – témákról is folytassunk diskurzust, egymást segítve a kutatói/oktatói pálya elején. Az oktatás módszertani workshopot végül időhiány miatt nem tudtuk megtartani.

2. Konferenciák

2.1. Új kutatási területek a kriminológiában – 2016. október 14.
A PhD Szekció első nagyszabású, egész napos programjára 2016. október 14-én került sor, amikor megrendeztük az Új kutatási területek a kriminológiában című doktorandusz konferenciát. A konferencia célja az volt, hogy a Szekció tagjai bemutatkozzanak a Társaságnak és ismertessék kutatási területeiket, ezzel demonstrálva, hogy mennyire sokszínűek a bűnügyi tudományok, mennyi féle kutatás zajlik országszerte a kriminológia és a bűnügyi jogtudományok területén. A konferencia elkészítéséhez nagy segítséget és számos iránymutatást kaptunk az Elnökségtől, ezzel biztosítva a konferencia zavartalan lebonyolítását.
A konferenciát Gönczöl Katalin professor emeritus, a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke nyitotta meg, a nyitó plenáris előadást Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter tartotta, előadásának témája a közigazgatási bíróságok kialakításának anomáliai voltak.
A délelőtt két párhuzamos szekcióban hangzottak el előadások, az egyik szekcióban büntetőjogi, büntető-eljárásjogi és a büntetés-végrehajtási témákban hangzott el hat előadás, a szekció levezető elnöke Tóth Mihály a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára volt. Az ezzel párhuzamos szekció az Informatika és bűnözés címet kapta, amelyben hét előadás volt hallható. A szekció elnöklését Róth Erika a Miskolci Egyetem egyetemi tanára vállalta el. A délutáni szekcióban kriminológiai témájú előadások voltak, amely során öt prezentációt hallhatott a közönség, a szekció elnöklését Borbíró Andrea az ELTE adjunktusa látta el.
Az előadások magas színvonalúak, a konferencia utáni visszajelzések pozitívak voltak, mind a résztvevő előadók, mind a hallgatóság részéről, amely megerősítette azt az benyomást, hogy komoly igény van a Szekció működésére és a fiatal kutatók számára előadás és publikációs lehetőség biztosítására.
Az előadások írott változatait a Kriminológiai Közlemények 2017 novemberében megjelent 77. számában olvashatóak.

2.2. A kiberbiztonság jelene és jövője – 2017. június 2.
A következő egész napos konferenciát 2017 júniusában szerveztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben, amelynek témája többek között a magyar kibervédelem, kiberbiztonság helyzete, a kibertér biztonságának fenntartásában együttműködő szervezetek működése, a nemzetközi kapcsolatok lehetőségei, a kiberteret fenyegető veszélyek, illetve a kibervédelem fejlesztésének lehetőségei voltak. A szervezőbizottság részéről a konferencia felelőse Kiss Tibor volt.
A konferencián számos a kibervédelem és kiberbiztonság terén kutató elméleti szakember és doktorandusz adott elő, illetve olyan szakemberek, akik a mindennapokban, munkájukkal összefüggésben állnak kapcsolatban a témával.
A konferenciát a Rendészettudományi Kar dékánja nyitotta meg, az előadók között voltak az NKE egyes oktatói, az NNI egyik munkatársa, Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora, az OKRI egyik munkatársa, illetve a téma kutatásával foglalkozó fiatal PhD hallgatók. A résztvevők száma az egész napos konferencián meghaladta az 50 főt.
A konferencia, illetve a Szekció korábbi programjai jól illusztrálják, hogy az informatikai bűnözés, a kibervédelem, a számítógépes bűnözés kutatása egy nagyon jelentős új iránya a kriminológiának, a büntetőpolitikánk, számos hazai kutatás folyik ebben a témában, így érdemes ezzel a témakörrel folyamatosan és mélyrehatóan foglalkozni.

2.3. Média és bűnözés – Bűnözés és bűnelkövetés a médiában – 2017. október 13.
A Magyar Kriminológiai Társaság a PhD Szekciójával közös szervezésben 2017. október 13. napján egész napos konferenciát tartott a média és a bűnözés összefüggéseiről.
A konferencián – ahogyan azt Lévay Miklós megnyitójában is megemlítette – huszonhárom előadó prezentált vagy vett részt aktívan kerekasztal-beszélgetéseken. A rendezvényen számos intézmény és szervezet képviseltette magát, az akadémiai szférából a Miskolci
Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia, míg a gyakorlat területéről a Fővárosi Törvényszék, a Budai Központi Kerületi Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Helsinki Bizottság, a Börtönrádió, a Kékfény és az ORFK.
Az elhangzott előadások szinte kivétel nélkül magas színvonalat képviseltek és valamennyien a konferencia tematikájába tartozó aktuális és releváns kérdéseket dolgoztak fel. Ezzel együtt a kerekasztal-beszélgetések tekinthetőek az esemény csúcspontjainak: a levezető elnökök moderálásának és persze a magasan kvalifikált résztvevőknek köszönhetően valamennyi panelbeszélgetés rendkívül értékes volt.
Az utolsó, büntetés-végrehajtási témájú kerekasztal-beszélgetésről nem szabad elhallgatni, hogy a panellel kapcsolatban a szervezők váratlan kihívásokkal szembesültek: a beszélgetés összes büntetés-végrehajtási állományba tartozó tagja a konferencia napjának délutánjával bezárólag lemondta a részvételt. Ennek ellenére a helyettesként Kadlót Erzsébet főtitkár asszonnyal kiegészülő panel-beszélgetés Vig Dávid vezetése alatt a konferencia – a speciális körülményekből adódóan – legaktuálisabb kérdéseket feszegető kerekasztal-beszélgetésévé alakult.
A rendezvényen konferencia szervezői mintegy nyolcvan résztvevőt regisztráltak. Az összefoglalók és előadások alapján megírt tanulmányok a Társaság gondozásában megjelenhetnek, így remélhetőleg a konferencián elhangzottak egésze megismerhető lesz a teljes tagság, illetve a szélesebb publikum számára is.

3. Jövőbeni tervek

Szekciónk igyekszik a továbbiakban is változatos, a tagság igényeinek megfelelő programokat, tudományos üléseket szervezni, melynek sikeréhez a korábban említett szervező bizottság felállítása nagymértékben hozzájárulhat. A Szekció jövőjének alapja a sikeres tagtoborzás lehet, amelyet az elmúlt két tanév kezdetekor aktívan végeztünk, illetve megkértük a jelenlegi tagjainkat, hogy az új doktoranduszoknak ajánlják a Szekciót és bíztassák őket, hogy csatlakozzanak az Társasághoz és egyúttal a PhD szekcióhoz.
A következő félév programjai még szervezés alatt állnak, terveink között szerepel egy újabb író-olvasó találkozó, illetve a tagság részéről felmerült, hogy szervezzünk a büntetésvégrehajtási témában is kerekasztal-beszélgetést vagy tudományos ülést.
A PhD Szekció másféléves működése véleményünk szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egy aktív tagsággal rendelkező szekció jött létre, amely igyekszik összefogni a bűnügyi tudományokkal foglalkozó doktoranduszokat és doktorjelölteket, ezzel egy termékeny szakmai közösséget kialakítva a Magyar Kriminológiai Társaság szakmai keretein belül.

Szontagh Veronika és dr. Tran Dániel
Társelnökök

Viktimológiai Szekció

Áldozat

Magyar Kriminológiai Társaság
Viktimológiai Szekció
tevékenysége 2012 -2017

Magyar Kriminológiai Társaság
Viktimológiai Szekció
tevékenysége 2012 -2017

2012. november 30.
• Helyszín: Országos Kriminológiai Intézet
• Előadók:
o dr. Végh Viktória: jogi szakreferens, BM EU Együttműködési Főosztály
o dr. Németh Ágnes: r. alezredes, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály vezetője
o Hoffmann Krisztina: munkatárs, Sex Educatio Kiemelten Közhasznú Alapítvány

2013. február 22. Bűncselekmények Áldozatainak Napjához kötődő szakmai konferencia keretében:
• Helyszín: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
• Előadók:
o Oláh László r. őrnagy; BRFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője
o Nagygyőr Csilla r. alezredes ; BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztály kiemelt főelőadója
o Dr. Malét-Szabó Erika klinikai szakpszichológus; Fejér M. RFK Humánigazgatási Szolgálat

2013. március 19.
• Helyszín: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
• Előadók:
o Dr. Malét-Szabó Erika klinikai szakpszichológus; Fejér M. RFK Humánigazgatási Szolgálat
o Nagygyőr Csilla r. alezredes ; BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztály kiemelt főelőadója
o Monostoriné Vass Anikó, r. őrnagy, Országos Rendőr-főkapitányság
o Dr. Csendes László ny. r. ezredes
o Moderátor: Dr. Barabás A. Tünde osztályvezető, OKRI

2014. február 21.
Helyszín: ORFK Székház
• Program:
o Prof. Dr. Iván László, pszichiáter, neurológus, gerontológus, egyetemi tanár
 Előadásában szélesebb, tudományos kontextusba ágyazva elsősorban egészségügyi, biológiai, pszichológiai szempontok figyelembevételével közelítette meg az időskorúak áldozattá válásának problémáját
o Dr. Horváth-Noszkó Zsolt, a Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának munkatársa és Neubauer Tamás r. őrnagy, a Fejér Megyei RFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője
 Időskorúak áldozattá válásának megelőzése „Csillagkapu” modell-program az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés fejlesztése érdekében Fejér megyében címmel tartott előadásukban a modell teljes körű bemutatásán túl hangsúlyosan kitértek az időskorúakat fenyegető speciális veszélyekre, illetve a lehetséges megelőzési módokra.

2015. február 23.
Helyszín: Károlyi-Csekonics Rezidencia
• Program:
o Dr. Görgényi Ilona, az MKT Vikimológiai Szekciója vezetőségi tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
 Az áldozat fogalmának új aspektusai a 2012/ 29/ EU irányelvben
o Dr. Parti Katalin, OKRI, tudományos főmunkatárs, osztályvezető-helyettes
 A specifikus védelmi igénnyel rendelkező áldozatok - az online bullying
 megelőzése a gyermekek körében

2016. február 22.
• Helyszín: Stefánia Palota
• Levezető elnök:
o Dr. Barabás A. Tünde, elnök, MKT Viktimológiai Szekciója, OKRI osztályvezető, tanszékvezető egyetemi docens, NKE RTK, Kriminológiai Tanszék

• Program:
o Előadó: Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője
o Korreferens: Dr. Hautzinger Zoltán, mb. oktatási dékánhelyettes, intézetvezető egyetemi docens, NKE Rendészettudományi Kar
o Korreferens: Kováts András, igazgató, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület

2017. február 22.
Helyszín: Városliget-Vajdahunyadvár, Barokk Díszterem
• Levezető elnök:
o Dr. Barabás A. Tünde, elnök, MKT Viktimológiai Szekciója
• Program:
o Dr. habil. Barabás A. Tünde, OKRI osztályvezető, NKE RTK BTI, intézetvezető
 A bűnözéstől való félelem kriminológiai kérdései
o Dr. Vári Vince r. őrnagy PhD, NKE RTK
 A bűnüldözés relatív hatékonysága és a biztonság
o Bakody Lívia, klinikai szakpszichológus
 A bűnözéstől való félelem - lélektani megközelítésben

Összefoglaló
a Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciójának
2017. évi tevékenységéről

A Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciójának a Bűncselekmények Áldozatainak napjához kapcsolódó rendezvényére „Félelem a bűnözéstől” címmel 2017. február 22-én a városligeti Vajdahunyadvár Barokk Dísztermében szakmai konferencia keretében kerül sor.

A szekció levezető elnöke, egyben egyik előadója Dr. Barabás Andrea Tünde, a Szekció elnöke, meghívott előadói: Dr. Vári Vince rendőr őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatója, valamint Bakody Lívia tanácsadó szakpszichológus vol-tak.
A szekció előadásait Dr. Barabás Andrea Tünde szekcióelnök, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjének megnyitó beszéde előzte meg.
Ezt követően „A bűnözéstől való félelem kriminológiai kérdései” címmel tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a kriminológiai kutatások eredményei szerint a lakosság félelme a bűnözéssel kapcsolatban sokszor nem hozható összefüggésbe az ország tényleges bűnügyi helyzetével, vagy akár az érintettek objektív biztonsági helyzetével (amely a nyilvántartott bűnügyi adatok alapján a sértetté válás lehetőségét mutatja adott helyszínen és időszakban). A szubjektív biztonságérzetet, vagyis az egyének érzetét arról, milyen mértékű a bűnözés, számos tényező befolyásolhatja.
A magyar állampolgárok – a nemzetközi vizsgálatok eredményeihez hasonlóan – szintén nem attól félnek elsősorban, ami valóban nagyobb eséllyel következhet be életükben (például zseb-lopás, vagy más kisebb súlyú bűncselekmény elszenvedése), és nem is azok félnek a léginkább, akikkel ez valóban megtörténhet, hanem a nők és az idősebbek. Az is világossá vált, hogy a korábbi sértetté válási tapasztalat erősen kihat a félelem/szorongás alakulására. Emellett kialakulásukban számos körülmény játszik szerepet a konkrét bűnügyi helyzettől függetlenül, vagy azzal éppen ellentétesen.
A lakosság jellemzően a tényleges veszélyeztetettségénél jobban tart az erőszakos bűncse-lekmények bekövetkeztétől. Ezt számos körülmény befolyásolhatja. Szerepet játszhat benne az erőszakos cselekmények lassú, de folyamatos emelkedése, vagy a média által nap-mint nap sugárzott erőszakról szóló beszámolók is. A szubjektív biztonságérzet alakulásának ugyanis egyik meghatározó tényezőjévé vált napjainkra a média,. Jelentős hatással lehet az egyénre az a média által sugárzott kép, amely a folyamatosan az erőszakot és a bűncselekmények terjedését sugallja. Szintén negatívan hathatnak azok a megnyilvánulások, amelyek a devianciák illetve a bűnözés egyes formáit állítják célkeresztbe, azok elviselhetetlen mértékét hangoztatva. Mindezzel a bűnözés növekedésének érzetét sugallják, és ezáltal kelthetnek szorongást. Az emberek biztonságérzetének egyik alapvető tényezője a bűnözéstől való félelem, amely ellen a bűnesetek csökkenése mellett számos más, a környezetükben általuk zavaróként értékelt tényező megszüntetésével is tenni lehet.
A biztonság alakulásának igen fontos tényezője a rendőrség felderítő munkájának eredmé-nyessége, amely a sértetteket közvetlenül érinti, és „rossz esetben” nyilvánvalóan a hatóságok iránti bizalom megingásához vezethet. Emellett a sikertelen eljárás a legközelebbi alkalommal csökkentheti a feljelentési kedvet, és ezzel növeli a látenciában maradó esetek számát. A hatóság érdeke a bizalom erősítése, amihez időnként statisztikai „bűvészkedést” is igénybe vesz. A lakosság emiatt mást érzékel, mint ami a hivatalos statisztikákban és kommunikációban megjelenik. Ami azután ismét a bizalom csökkenését eredményezi. Noha a biztonságérzet növelése és ezzel együtt a félelem csökkentése kiemelkedően fontos az emberek mindennapjaiban, ennek elérése azonban alapvetően nem rendőri feladat. Így a lakosságnak magának is tennie szükséges a biztonság megteremtése érdekében
Az empirikus vizsgálatok azonban azt az érdekes eredményt mutatták, hogy a lakosság közül a már áldozattá váltak viszonylag keveset tesznek a saját védelmük érdekében. Ezért alapvető fontosságú a lakosság megfelelő tájékoztatása, és a helyi kezdeményezések felkarolása nem csak a bűnmegelőzés, de a félelem csökkentése érdekében.

Ezt követően Dr. Vári Vince rendőr őrnagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendőrtiszti Kara munkatársának tartott előadást „A bűnüldözés relatív hatékonysága és a biztonság fogalmi dualitása” címmel.
Csatlakozva az előzőekben felvetettekhez, magyarázatott keresett arra; vajon mi indokolja, hogy mára olyannyira eltér egymástól a biztonságról alkotott kép, vagyis a biztonságérzet és a statisztikákból megállapítható vagy prognosztizálható valós bűnözési veszély mértéke.
A választ a biztonság fogalmának dichotóm természetében véli megtalálni; a biztonság objektív vagy szubjektív jelentéseit firtatva elengedhetetlennek tartja az elemek változó terében a veszélyeket tudatosan érzékelő individuum elhelyezését. Az emberek is tudnak biztonsági konstrukciókat alkotni, akár a hatóságok. A biztonság így nemcsak egy állapot, amit szavatolni kell, esetleg termék, amit létre kell hozni, hanem egyben egy érzület, ami tudatos vagy tudattalan mentális mechanizmusok behatásának eredménye, illeszkedik a kollektív értékrendbe, visszatükrözve az egyének félelemérzetének és szorongásának általános szintjét.
A szubjektív biztonságérzet a kockázatokat és a veszélyeket reálisan értékelő vagy értékelni képtelen egyénben az individualizációs folyamat során keletkezik, ami az alul vagy túlbecsült kockázatokhoz való pro- vagy reaktív viszonyulás formájában, alapjaiban hat vissza az objektív biztonságra. Mindez bizalmi attitűd formájában ugyancsak érzékelhető formát ölt az egyén bűnüldözéshez, rendőrséghez való hozzáállásában: segítőkészségében, nyitottságában, együttműködési hajlandóságában, bizalmában vagy mindezek hiányában, ezzel hozzájárulva a hatóság teljesítményének és hatékonyságának gyengüléséhez.
Az új kihívások közepette ugyanakkor a bűnüldözés sem engedheti meg magának, hogy olyan formákba kapaszkodjon, mint amilyen a statisztikai és számszaki alapú teljesítménymérési rendszer. Saját korlátait ledöntve kommunikációjában az „egyénhez” és nem a „közvéle-ményhez” kell szólnia, amit leginkább úgy érhet el, ha struktúráját decentralizálja, felelősségi rendszerét lejjebb tolja, kommunikációját interaktívvá teszi, eredményeit és hatékonyságát pedig a lokális tér kriminogén makrotényezőiből eredezteti.

A konferenciát Bakody Lívia tanácsadó szakpszichológus előadása zárta „Félelelem, trauma és megküzdés” címmel, amely a bűnözéstől való félelem fogalmát a kriminológiai, rendészettudományi nézetektől eltérő aspektusból, lélektani megközelítésben járta körül.
Maslow sokak által ismert szükségletpiramisból kiindulva hangsúlyozta, hogy az ember elemi, fiziológiai szükségleteit követő alapvető szükséglete a biztonság iránti igény; amely a fizikai védettségre és kiszámíthatóságra való törekvésben nyilvánul meg. Az emberi biztonságérzetet pedig különböző félelmek és traumák veszélyeztetik. A félelem a humán létezők sajátja, örökölt alapérzelem, amely veszély közeledtét jelzi, lehet racionális és irracionális intenzitású attól függően, hogy ez az intenzitás megegyezik a valódi veszély súlyával, vagy eltúlzott.
Az előadó a félelem és szorongás közötti különbségtételre is felhívta a figyelmet, hiszen míg a félelemnek konkrét tárgya van, elkerülésre, menekülésre késztet, addig a szorongásnak nincs konkrétan meghatározható oka, így kontrollálni sem tudja az egyén, elkerülni sem tudja azt.
A prezentáció második felében szó esett az egyént érő különféle krízisekről és traumákról, az akut stresszbetegség, valamint a poszttraumás szindróma (PTSD) kialakulásáról, sajátosságairól, e jelenségek hosszú, illetve rövid távú hatásairól, amely kialakulásában a bűncselekmény elszenvedése vagy környezetétben való megtapasztalása is kiváltó szerepet játszhat..
A PTDS aktualitásai között említésre kerültek többek között a közlekedési balesetek, természeti és háborús katasztrófák és nem utolsó sorban a szexuális erőszak áldozatai, a velük való bánásmód, az esetlegesen kialakuló szindróma tünetei, diagnosztikai kritériumai.
Az előadó beszélt a stressz zavar kialakulására hajlamosító személyiségjegyekről, a terápiás lehetőségekről és célokról is.
A megküzdés témakörében ismertette a protektív személyiségtényezőket, a rezilienciát mint a lelki ellenálló-képesség fogalmát, valamint azokat a védőfaktorokat, amelyek túl az egyén személyiségjegyein a társas környezetben, családi kapcsolatokban, kötődésekben nyilvánulnak meg.
A szakember hangsúlyozta a társas támasz valamint a közösség támogató szerepének fontosságát mind a biztonságérzet kialakulásában és fenntartásában, mind a kialakult stresszhelyzetekkel való megküzdés folyamatában is.

CsatolmányMéret
viktimologiai_szekcio_osszefoglalojahoz_kepek.pdf238.55 KB