Magyar Kriminológiai Társaság

Az 1983-ban alakult Magyar Kriminológiai Társaság a kriminológia és a büntető jogpolitika elméleti és gyakorlati kérdései iránt érdeklődő szakemberek társadalmi egyesülése, amelynek célja a kriminológia fejlődésének előmozdítása, eredményeinek széleskörű megismertetése és a különböző országok szakemberei közötti együttműködés erősítése. A Társaság jelenleg mintegy ötszáz tagja között ügyvédek, ügyészek, bírák, pártfogó felügyelők, joghallgatók éppúgy jelen vannak, mint a bűnügyi tudományok legnevesebb hazai elméleti képviselői. Az elmúlt két évtizedben a Társaság folyamatosan bővülő tagsággal és az érintett szakmák mind szélesebb körű bevonásával törekedett arra, hogy a bűnözés és a bűnözéskontroll aktuális kérdéseinek sokoldalú megismerésére és értékelésére termékeny fórumot biztosítson.

A Társaságról bővebben >>

ALAPDOKUMENTUMOK

A Magyar Kriminológiai Társaság működésével kapcsolatos nyilvános dokumentumok a "Dokumentumok és beszámolók" menüpont alatt érhetőek el.

Szervezeti és Működési Szabályzat >>

Archívum >>

ELNÖKSÉG ÉS TISZTSÉGVISELŐK

Az Elnökség a Magyar Kriminológiai Társaság operatív szerve, amely két közgyűlés között látja el az irányító feladatokat, illetve gondoskodik a Társaság tudományos programjának elfogadásáról és megvalósításáról. Ülésein részt vesznek az Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a Társaság regionális és szakmai szekcióinak vezetői is. Az Elnökség tagjait és elnökét, aki egyben a Társaság elnöke is, valamint a Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja öt évre.

Az MKT Elnöksége és tisztségviselői >>

RENDEZVÉNYEK

A Magyar Kriminológiai Társaság az Elnöksége által elfogadott éves tudományos program alapján szervezi meg tudományos üléseit és kerekasztal beszélgetéseit. Ezen felül évente kerül megrendezésre a Társaság nagy konferenciája. Közelgő rendezvényeinkről az Események menüpont alatt olvashatnak.

Rendezvények >>

SZAKMAI SZEKCIÓK

A Társaság lehetőséget biztosít tagjai számára, hogy a Társaságon belül szakmai szervezeteket hozzanak létre a hatékonyabb munkaszervezés érdekében.

Szekciók >>

TÁMOGATÓK

Támogatóik olyan szervezetek, intézmények, illetve magánszemélyek amelyek, illetve akik - részben a Társasággal kötött egyedi megállapodás alapján, részben aktuális rendezvény megtartásakor enélkül - nyújtanak anyagi támogatást, infrastrukturális segítséget a Társaság működéséhez vagy egy-egy kiemelt tevékenységéhez; tovább mindazok, amelyek a Társaság szellemi tevékenységéhez inspiratív módon járulnak hozzá.

Támogatóink >>

VÁMBÉRY- ÉS VISKI- ÉREM

A Magyar Kriminológiai Társaság 1984. évi Közgyűlése határozatot hozott arról, hogy az Alapokmányában foglaltaknak megfelelően emlékérmet alapít a büntetőpolitikai tevékenységben, főleg a kriminológiai tudományos kutatásokban kiemelkedő szakemberek munkájának elismerésére. Az Igazgató Tanács 1984. november 9-én megtartott ülése határozatot hozott arról, hogy az emlékérmet Vámbéry Rusztemről nevezi el. Vámbéry Rusztem a századforduló radikális értelmiségének egyik kiemelkedő képviselője, a kriminológia első kinevezett tanára. Tudományos munkássága alapján feltétlenül méltó arra, hogy Társaságunk róla nevezze el emlékérmét. A Vámbéry Rusztem Emlékéremnek „I.” és „II.” fokozata van.

Vámbéry- és Viski-emlékéremmel kitüntetettek >>

A Társaságról

Az 1983-ban alakult Magyar Kriminológiai Társaság a kriminológia és a büntető jogpolitika elméleti és gyakorlati kérdései iránt érdeklődő szakemberek társadalmi egyesülése, amelynek célja a kriminológia fejlődésének előmozdítása, eredményeinek széleskörű megismertetése és a különböző országok szakemberei közötti együttműködés erősítése. A Társaság jelenleg mintegy ötszáz tagja között ügyvédek, ügyészek, bírák, pártfogó felügyelők, joghallgatók éppúgy jelen vannak, mint a bűnügyi tudományok legnevesebb hazai elméleti képviselői. Az elmúlt két évtizedben a Társaság folyamatosan bővülő tagsággal és az érintett szakmák mind szélesebb körű bevonásával törekedett arra, hogy a bűnözés és a bűnözéskontroll aktuális kérdéseinek sokoldalú megismerésére és értékelésére termékeny fórumot biztosítson.

CÉLJAINK

A Magyar Kriminológiai Társaság pártoktól és politikai tevékenységtől független társadalmi szervezet, amely azzal a törekvéssel alakult meg, hogy a bűnözéssel, bűnmegelőzéssel, illetve a büntető jogpolitika elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakemberek szakmai-tudományos közösségét megteremtse. A Társaság az elméletet és gyakorlatot átfogó tudományos és kutatási tevékenységet végez a bűnözéssel, a bűnüldözéssel, a büntetés-végrehajtással, a közrenddel, a közbiztonsággal és más hasonló kérdésekkel összefüggő szakmai területeken. Szakmai fórumok biztosításával arra törekszik, hogy a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a szélesebb nyilvánosság mind nagyobb körben jusson a hazai és nemzetközi kriminalitással kapcsolatos valós ismeretek és információk birtokába. A Társaság nem titkolt célja, hogy a különböző tudományterületek és szakmák képviselőinek összefogásával reális és megalapozott alternatívákat biztosítson a büntetőpolitika számára.

TEVÉKENYSÉG

Céljai elérése érdekében a Társaság ösztönzi a bűnözéssel, bűnüldözéssel, közbiztonsággal, büntetés-végrehajtással kapcsolatos kutatásokat, tudományos ülések, vándorgyűlések, kerekasztal-beszélgetések szervezésével fórumot biztosít a kriminológia eredményeinek megvitatására, kiadványokkal segíti a bűnözéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését. 1983 óta mintegy kétszáz tudományos ülés tette lehetővé a szakemberek és érdeklődők számára az aktuális kriminológiai vagy büntetőpolitikai kérdések megvitatását. Az évente legalább négyszer megrendezett tudományos ülések és kerekasztal-beszélgetések – amelyek a Társaság éves tudományos programjába illeszkednek – rendkívül változatos témákat ölelnek fel, az olyan, rendszeresen visszatérő vitatémáktól kezdve, mint a rendészet reformja, a kábítószer- és fiatalkori bűnözés vagy a bűnmegelőzés, az olyan specifikus aktualitásokig, mint egy-egy jogszabálytervezet vagy büntetőpolitikai döntés megvitatása. A Társaság emellett szerepet vállal a kriminológia hazai oktatásának fejlesztésében is: kriminológiai tankönyvek és szakkönyvek ismertetése és a bűnügyi tudományok egyetemi oktatásának értékelése egyaránt szerepelt a tudományos ülések programjai között.

A kétévente megrendezett Országos Kriminológiai Vándorgyűlés 1994-ben indult olyan hagyományteremtő vállalkozásként, amely mára a bűnözéssel foglalkozó szakemberek egyik legnagyobb országos rendezvényévé nőtte ki magát. A két-három napos Vándorgyűléseken egy-egy különösen aktuális téma mentén plenáris- és szekcióüléseken vitathatják meg elképzeléseiket a résztvevők. A következő Vándorgyűlésre 2005 őszén Szegeden kerül sor, ahol az ún. bizalmi bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkotói és jogalkalmazói problémákra keresnek megoldást a témával foglalkozó szakemberek.

A Magyar Kriminológiai Társaság tagja a Nemzetközi Kriminológiai Társaságnak, tagjaink jelentős része példaértékű nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Társaság vezetésének aktivitását jelzi, hogy alig négy évvel a rendszerváltás után, 1993 augusztusában a Nemzetközi Kriminológiai Társaság Budapesten tartotta XI. Nemzetközi Kongresszusát „A társadalmi-politikai változások és a bűnözés – a XXI. század kihívása” címmel. Az 57 országból érkező mintegy 1400 szakember részvételével lebonyolított rendezvényt mind a hazai szervezők, mind pedig a résztvevők rendkívül sikeresnek ítélték meg. Ugyancsak a Társaság szervezésében, 2003 márciusában került sor Miskolcon a Nemzetközi Kriminológiai Társaság 65. Nemzetközi Kurzusára. „A bűnözés új tendenciái, a kriminálpolitika változásai Közép- és Kelet-Európában” címmel megrendezett kurzuson 21 ország 220 képviselője vett részt.

A Társaság valamennyi rendezvényéről készül kiadvány. Az évente többször megjelenő Kriminológiai Közlemények célja, hogy a hazai kriminológiai irodalom egyik alapvető forrásaként a tudományos üléseken elhangzottak minél szélesebb szakmai körhöz eljussanak. A Kriminológiai Közlemények Különkiadásai jellemzően a nagyobb rendezvények – Vándorgyűlések, nemzetközi konferenciák – tematikus anyagait tartalmazzák, ezért különösen hasznosak lehetnek azok számára, akik a bűnözéssel foglalkozó tudományok egy-egy részterületében kívánnak elmerülni.

A Társaság fontosnak tartja, hogy kifejezze elismerését azok iránt, akik tudományos munkásságukkal hozzájárulnak a bűnügyi tudományok fejlődéséhez és a kriminológiai ismeretek terjesztéséhez. Örökös tiszteletbeli elnökünk, Dr. Szabó András volt alkotmánybíró tiszteletére – az elnök 70. születésnapja alkalmából – a Társaság tanulmánykötetet jelentetett meg. A bűnözéssel foglalkozó legkiválóbb hazai szakemberek tevékenységét a Társaság az általa alapított Vámbéry-érem és Viski-érem adományozásával ismeri el. A kriminológia iránt érdeklődő egyetemi hallgatók szakmai tevékenységét a Társaság az Országos Tudományos Diákköri Konferencia kriminológia szekciójában tett különdíj-felajánlással támogatja.

Elnökség és Tisztségviselők

Elnökség és tisztségviselők

Az Elnökség a Magyar Kriminológiai Társaság operatív szerve, amely két közgyűlés között látja el az irányító feladatokat, illetve gondoskodik a Társaság tudományos programjának elfogadásáról és megvalósításáról. Ülésein részt vesznek a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a Társaság szakmai szekcióinak vezetői is. Az Elnökség tagjait és elnökét, aki egyben a Társaság elnöke is, valamint a Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja öt évre. A jelenlegi Elnökséget a Társaság 2016. februári tisztújító közgyűlése választotta meg.

ELNÖKSÉG

Örökös tiszteletbeli elnök
Dr. Szabó András (✝), volt alkotmánybíró

Elnök
Dr. Gönczöl Katalin professor emeritus, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Kriminológiai Tanszék

Főtitkár
Dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd, címzetes egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem AJTK

Tagok

B. Aczél Anna pszichológus, Rákospalotai Javítóintézet

Dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

Dr. Barabás Andrea Tünde PhD kriminológus, az OKRI Kutatásszervezési, Dokumentációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője

Dr. Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter

Dr. Bárd Petra PhD, egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék; osztályvezető, tudományos főmunkatárs, Országos Kriminológiai Intézet, Büntető Jogtudományok Osztálya

Dr. Borbíró Andrea PhD egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék

Dr. Finszter Géza professor emeritus, ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék, főszerkesztő-helyettes, Belügyi Szemle

Dr. Hack Péter habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Dr. Hatvani Erzsébet igazgatóhelyettes, Rákospalotai Javítóintézet

Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, főtanácsos, tudományos tanácsadó, Országos Kriminológiai Intézet

Dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék, alkotmánybíró

Dr. Németh Zsolt PhD, ny. rendőr ezredes, főiskolai tanár, egyetemi docens, NKE, Rendészettudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézete, Kriminológiai Tanszék

Csemáné Dr. Váradi Erika PhD, egyetemi docens, Miskolci Egyetem ÁJK, Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

Dr. Virág György PhD igazgatóhelyettes OKRI, egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék

Dr. Vig Dávid egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék

SZAKMAI TITKÁR

Dr. Zséger Barbara , az ELTE ÁJK abszolvált PhD hallgatója

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

Elnök

Dr. Bócz Endre ny. főügyész, az állam- és jogtudományok kandidátusa

Tagok

Dr. Turi András, nyugalmazott ügyész

Dr. Müller Anikó, ügyvéd, Dr. Müller Anikó Ügyvédi Iroda

Rendezvények

Tudományos ülések és Kerekasztal-beszélgetések

A Magyar Kriminológiai Társaság az Igazgató Tanács által elfogadott éves tudományos program alapján szervezi meg tudományos üléseit, évente legalább négy alkalommal. A kerekasztal beszélgetésekre úgyszintén évi több alkalommal kerül sor.
A tudományos ülés, illetve a kerekasztal beszélgetés - a közhasznúság elvére figyelemmel - nyitott és ingyenes rendezvény, amelyen lehetőség nyílik az elhangzott előadások megvitatására, a hallgatóság véleményének megismerésére is. A rendezvényeken elhangzott előadások anyaga rendszeresen megjelenik a Kriminológiai Közlemények soron következő számában, illetve - 2011. szeptemberétől - elektronikus formában is elérhető a Társaság honlapján.
A Társaság tagjai rendszeresen értesülnek a soron következő rendezvényről, minthogy valamennyi tag, minden rendezvényre személyre szóló, pontos programot tartalmazó meghívót kap. Az egyéb érdeklődők számára bővebb információ a Társaság honlapján a rendezvény előtti hetekben érhető el.

Tudományos ülések archívum

Kerekasztal-beszélgetések archívum

Országos Kriminológiai Vándorgyűlés

Az Országos Kriminológiai Vándorgyűlés 1994 óta kétévente biztosít az ország valamennyi bűnügyi szakembere számára lehetőséget több, különösen aktuális büntetőpolitikai vagy kriminológiai probléma széles körű megvitatatására és értékelésére. A vándorgyűléseken való részvétel önköltségi alapon, előzetes jelentkezés alapján lehetséges. A Társaság 2008-ban "Koncepciók és megvalósulásuk a rendszerváltás utáni kriminálpolitikában" címmel tartotta meg a VI. Vándorgyűlést Miskolcon.

A Magyar Kriminológiai Társaság korábbi Vándorgyűlései

Nemzetközi konferenciák

Elsősorban tagjaink kitűnő nemzetközi kapcsolatrendszerének és külföldi elismertségének köszönhető, hogy a rendszerváltás utáni években a Társaság azonnal sikeresen kapcsolódott be a kriminológia nemzetközi tudományos színterére. A Nemzetközi Kriminológiai Társaság 1993-ban Budapestet választotta 11. Világkongresszusának helyszínéül. A rendkívül sikeresnek tekintett rendezvény előadásaiból kiadvány készült. Hasonlóan eredményes volt a Nemzetközi Kriminológiai Társaság 2004-ben Miskolcon rendezett Nemzetközi Kurzusa, amely mintegy száz külföldi és kétszáz hazai szakember részvételével zajlott. A közép- és kelet-európai kriminalitási, illetve büntetőpolitikai tendenciákat feldolgozó szeminárum anyagából készült kiadványunk méltán váltotta ki a tudomány hazai és külföldi képviselőinek elismerését.

A bűnözés új tendenciái, a kriminálpolitika változásai Közép- és Kelet-Európában. A Nemzetközi Kriminológiai Társaság 65. Nemzetközi Kurzusa, Miskolc, 2003. március 11-14.
A Kriminológiai Közlemények különkiadása (2004)

A társadalmi-politikai változások és a bűnözés - a 21. század kihívása. 11. Kriminológiai Világkongresszus, Budapest, 1993. augusztus 22-27.

Szekciók

Helyreállító Igazságszolgáltatási Szekció


Alapítás éve: 2010

Elnök: Dr. Hatvani Erzsébet - Elnökhelyettes: Dr. Barabás Andrea Tünde

Titkárok: Dr. Ivány Borbála, Kunt Balázsné Buczkó Barbara

Gyakorlatorientált szekció évente hat alkalommal tart rendezvényt és a helyreállító igazságszolgáltatás kérdéseivel foglalkozik. (részletesen bemutató hamarosan...)

MKT HISZ tevékenységét bemutató anyagok:

A szekció tevékenysége 2010 és 2014 között
Emlékeztető az MKT HISZ 2010. augusztus 30-i üléséről.
Emlékeztető az MKT HISZ 2010. szeptember 28-i üléséről.
MEMO alakuló ülési összefoglaló
MKT HISZ összefoglaló, ami eddig történt...

MKT Helyreállító Igazságszolgáltatási szekciójának utolsó ülésén 2012. október 9-én készült képek

PhD Szekció

Alapítás éve: 2016

Társelnökök: Dr. Tran Dániel és Szontagh Veronika az ELTE ÁJK PhD hallgatói

Magyar Kriminológiai Társaság
Kriminológiai és Bűnügyi Tudományok PhD szekció
Beszámoló 2016-os és 2017-es év

A Kriminológia és Bűnügyi Tudományok PhD szekció (PhD Szekció) 2016 tavaszán alakult meg a Magyar Kriminológiai Társaság elnökségének kezdeményezésére. A PhD Szekció megalakulásakor kitűzött célunk az volt – és jelenleg is az –, hogy összegyűjtsük azokat a doktoranduszokat – ide értve az abszolvált, de még fokozatot nem szerzett PhD hallgatókat is –, akik kriminológiával vagy annak határterületeivel foglalkoznak annak érdekében, hogy jobban megismerjük egymás munkáját, kutatásait és egyben a Magyar Kriminológiai Társaság keretei között teret biztosítsunk a szakmai együttműködésnek.
Hosszú távú célkitűzésünk az, hogy az MKT tagjai között több fiatal kutató legyen. Szeretnénk, ha a következő évek PhD hallgatói már automatikusan jelentkeznének és élnének a Társaság és a PhD Szekció által nyújtott lehetőségekkel.
A Szekció legfontosabb feladata a doktorandusz hallgatók számára egy olyan műhely kialakítása, ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre, a tapasztalatcserére, és annak megismerésére, hogy más egyetemeken milyen kriminológiai, büntetőpolitikai és kriminálpolitikai kutatások folynak. Úgy gondoljuk, hogy a folyamatos együttműködés eredményeként a különböző iskolák és műhelyek közötti magasabb szintű szakmai kapcsolat alakulhat ki.

A Szekció megalakulásakor a szekcióban való részvételre és munkára a hallgatók felkeresése e-mailben és személyesen történt, a személyes ismeretségeink lehetővé tették, hogy időben elérjünk mindenkihez. Az elsőként felkeresett intézmények voltak a következők: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, Eötvös Lorád Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Az alakuló ülés előtt 25 fő jelentkezett a Szekcióba, az azóta eltelt évben még 18 személy jelezte csatlakozási szándékát, így a szekciónak jelenleg 43 aktív tagja van. Az alakuló ülés 2016. május 20-án volt. Itt alakítottuk ki a Szekció működésének legfontosabb alapelveit, felmértük a résztvevők kutatási területeit, kialakítottuk a 2016-os év programjait, illetve
lehetőséget biztosítottunk arra, hogy mindenki saját ötletével, terveivel, gondolataival egészítse ki és a Szekció működését.
A Szekció tagjai a következő intézményekben kutatnak: DE Állam- és Jogtudományi Kar, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, ELTE Társadalomtudományi Kar, KRE Állam-és Jogtudományi Kar, ME Állam- és Jogtudományi Kar, NKE Rendészettudományi Kar, PTE Állam- és Jogtudományi Kar.

A tagság megnövekedett számára tekintettel, illetve a magasabb szintű programok biztosításának érdekében 2017 nyarán az MKT Elnökségének jóváhagyásával létrehoztunk egy négyfős szervezői bizottságot (Dési Ádám – ELTE, Dornfeld László – ME, Kiss Tibor – ELTE/NKE, Mezei Kitti – PTE), amelyik a Szekció társelnökeinek segítenek a programok szervezésében, az adminisztratív teendők ellátásában és a Szekció folyamatos működésének biztosításában.

A Szekció működésének folyamatosságát azzal szeretnénk biztosítani, hogy a Szekciónk tagjai maradhatnak a nyilvános vitától számított plusz öt évig azok a tagok is, akik megvédték a PhD dolgozatukat és továbbra is szeretnének a közös munkában és a programokon részt venni.

1. Tudományos programok

1.1. Kerekasztal-beszélgetés az informatikai bűnözésről – 2016. július 1.
Az első tudományos programra 2016. július elsején került sor, melynek témája az informatikai és számítógépes bűnözés volt. A témaötletet az adta, hogy a Szekciónk tagjainak jelentős része foglalkozik ezzel a kutatási területtel, így szerettük volna, ha egy közös beszélgetés, szakmai vita alakulhatna ki. A beszélgetésben érintett témák a következők voltak: igazságügyi informatikai szakértői tevékenység gyakorlata és problematikái; bűnmegelőzés és big data; interneten elkövetett rágalmazás és becsületsértés egyes kérdései; büntetőjog és fájlcsere; illetve nemzetközi irányok a számítógépes bűnözés kutatásában.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Kiss Tibor (ELTE); Máté István (PTE) és Orbán József (PTE) voltak, a beszélgetést Bencsik Bálint (ELTE) moderálta.
A program nagy igen jól sikerült, arra több külsős vendég is érkezett, illetve a vitában intenzív szakmai párbeszéd alakult ki.

1.2. Író-olvasó találkozó Závada Pállal – 2017. március 10.
A Szekció második tudományos ülését 2017. március 10-én tartottuk, melynek meghívott vendége Závada Pál író volt. Závada Pállal az Egy piaci nap című könyvéről beszélgetettünk. Egy szépirodalmi mű alapján akartunk az adott korszak, történelmi, társadalmi kontextusát megismerni. Az Egy piaci nap című könyv egy kevésbé ismert pogromot, a kunmadarasi pogrom történetét dolgozza fel. A rendezvényt zártkörű programként hirdettük meg, regisztrációhoz kötöttük a részvételt, illetve a résztvevőktől elvártuk, hogy olvassák el a regényt, hogy a beszélgetés gördülékenyebben folyjon és ténylegesen a regény társadalmi és történeti kontextusáról szóljon.
A program számunkra rendkívül inspiráló volt, a beszélgetés után úgy döntöttünk, hogy íróolvasó találkozókat szeretnénk a továbbiakban is szervezni, egyfajta sorozatot elindítva ezzel, hiszen számos olyan szépirodalmi, dokumentarista mű jelenik meg, amely mind a jog, mind a kriminológia és tágabban értelmezve a társadalomtudományok érdeklődésének előterében áll. A 2018-as év első programjaként is egy ilyen jellegű beszélgetést tervezünk, több mű címe is felmerült, jelenleg Munk Veronika Kéjutca című könyve tűnik a legesélyesebbnek.

1.3. Miskolci tudományos ülés – 2017. október 27.
2017. október 27-én került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája által szervezett doktorandusz konferencia. A Doktori Iskola lehetőséget adott a PhD Szekciónak, hogy rendezzen egy saját szekcióülést a miskolci doktorandusz konferencia keretében. A Szekció örömmel elfogadta a felkérést, több programmal készülve a szekcióülés megvalósítására. A szekcióülésen előadási lehetőséget biztosítottunk azon tagjaink számára, akik a korábbi doktorandusz konferenciánkon nem adtak elő vagy kutatásuk olyan fordulópontra ért, amelyet be kívántak mutatni a hallgatóságnak.
Öt előadás hangzott el, melynek témái a következők voltak: Dornfeld László (ME): Az informatikai szakértő szerepe a bizonyításban; Nagy Alexandra (ME): A tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezésének aktuális kérdései; Kubish Károly (KRE): Az emberkereskedelem szabályozási kérdései és problémái; Orbán József (PTE): A sorozat-bűncselekmények bayesi modellezése; Szabó András (PTE):
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jelene és jövője Magyarországon. A szekcióülés levezető elnöke Csemáné Váradi Erika, felelőse a Szekció szervezőbizottsága részéről Dornfeld László volt.
Ezen felül egy oktatás módszertani workshopot is szerveztünk, melynek alapötletét az adta, hogy mint fiatal kutatók és közülünk néhányan leendő oktatók, miként tudják átadni a jogi és kriminológiai tudást, miként tudják felkelteni a hallgatók érdeklődését a bűnügyi tudományok iránt. PhD Szekciónk egy újabb iránya lehet, hogy ne csak szakmai kérdéseket vitassunk meg, hanem módszertani – kutatási és oktatási – témákról is folytassunk diskurzust, egymást segítve a kutatói/oktatói pálya elején. Az oktatás módszertani workshopot végül időhiány miatt nem tudtuk megtartani.

2. Konferenciák

2.1. Új kutatási területek a kriminológiában – 2016. október 14.
A PhD Szekció első nagyszabású, egész napos programjára 2016. október 14-én került sor, amikor megrendeztük az Új kutatási területek a kriminológiában című doktorandusz konferenciát. A konferencia célja az volt, hogy a Szekció tagjai bemutatkozzanak a Társaságnak és ismertessék kutatási területeiket, ezzel demonstrálva, hogy mennyire sokszínűek a bűnügyi tudományok, mennyi féle kutatás zajlik országszerte a kriminológia és a bűnügyi jogtudományok területén. A konferencia elkészítéséhez nagy segítséget és számos iránymutatást kaptunk az Elnökségtől, ezzel biztosítva a konferencia zavartalan lebonyolítását.
A konferenciát Gönczöl Katalin professor emeritus, a Magyar Kriminológiai Társaság elnöke nyitotta meg, a nyitó plenáris előadást Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter tartotta, előadásának témája a közigazgatási bíróságok kialakításának anomáliai voltak.
A délelőtt két párhuzamos szekcióban hangzottak el előadások, az egyik szekcióban büntetőjogi, büntető-eljárásjogi és a büntetés-végrehajtási témákban hangzott el hat előadás, a szekció levezető elnöke Tóth Mihály a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára volt. Az ezzel párhuzamos szekció az Informatika és bűnözés címet kapta, amelyben hét előadás volt hallható. A szekció elnöklését Róth Erika a Miskolci Egyetem egyetemi tanára vállalta el. A délutáni szekcióban kriminológiai témájú előadások voltak, amely során öt prezentációt hallhatott a közönség, a szekció elnöklését Borbíró Andrea az ELTE adjunktusa látta el.
Az előadások magas színvonalúak, a konferencia utáni visszajelzések pozitívak voltak, mind a résztvevő előadók, mind a hallgatóság részéről, amely megerősítette azt az benyomást, hogy komoly igény van a Szekció működésére és a fiatal kutatók számára előadás és publikációs lehetőség biztosítására.
Az előadások írott változatait a Kriminológiai Közlemények 2017 novemberében megjelent 77. számában olvashatóak.

2.2. A kiberbiztonság jelene és jövője – 2017. június 2.
A következő egész napos konferenciát 2017 júniusában szerveztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben, amelynek témája többek között a magyar kibervédelem, kiberbiztonság helyzete, a kibertér biztonságának fenntartásában együttműködő szervezetek működése, a nemzetközi kapcsolatok lehetőségei, a kiberteret fenyegető veszélyek, illetve a kibervédelem fejlesztésének lehetőségei voltak. A szervezőbizottság részéről a konferencia felelőse Kiss Tibor volt.
A konferencián számos a kibervédelem és kiberbiztonság terén kutató elméleti szakember és doktorandusz adott elő, illetve olyan szakemberek, akik a mindennapokban, munkájukkal összefüggésben állnak kapcsolatban a témával.
A konferenciát a Rendészettudományi Kar dékánja nyitotta meg, az előadók között voltak az NKE egyes oktatói, az NNI egyik munkatársa, Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora, az OKRI egyik munkatársa, illetve a téma kutatásával foglalkozó fiatal PhD hallgatók. A résztvevők száma az egész napos konferencián meghaladta az 50 főt.
A konferencia, illetve a Szekció korábbi programjai jól illusztrálják, hogy az informatikai bűnözés, a kibervédelem, a számítógépes bűnözés kutatása egy nagyon jelentős új iránya a kriminológiának, a büntetőpolitikánk, számos hazai kutatás folyik ebben a témában, így érdemes ezzel a témakörrel folyamatosan és mélyrehatóan foglalkozni.

2.3. Média és bűnözés – Bűnözés és bűnelkövetés a médiában – 2017. október 13.
A Magyar Kriminológiai Társaság a PhD Szekciójával közös szervezésben 2017. október 13. napján egész napos konferenciát tartott a média és a bűnözés összefüggéseiről.
A konferencián – ahogyan azt Lévay Miklós megnyitójában is megemlítette – huszonhárom előadó prezentált vagy vett részt aktívan kerekasztal-beszélgetéseken. A rendezvényen számos intézmény és szervezet képviseltette magát, az akadémiai szférából a Miskolci
Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia, míg a gyakorlat területéről a Fővárosi Törvényszék, a Budai Központi Kerületi Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Helsinki Bizottság, a Börtönrádió, a Kékfény és az ORFK.
Az elhangzott előadások szinte kivétel nélkül magas színvonalat képviseltek és valamennyien a konferencia tematikájába tartozó aktuális és releváns kérdéseket dolgoztak fel. Ezzel együtt a kerekasztal-beszélgetések tekinthetőek az esemény csúcspontjainak: a levezető elnökök moderálásának és persze a magasan kvalifikált résztvevőknek köszönhetően valamennyi panelbeszélgetés rendkívül értékes volt.
Az utolsó, büntetés-végrehajtási témájú kerekasztal-beszélgetésről nem szabad elhallgatni, hogy a panellel kapcsolatban a szervezők váratlan kihívásokkal szembesültek: a beszélgetés összes büntetés-végrehajtási állományba tartozó tagja a konferencia napjának délutánjával bezárólag lemondta a részvételt. Ennek ellenére a helyettesként Kadlót Erzsébet főtitkár asszonnyal kiegészülő panel-beszélgetés Vig Dávid vezetése alatt a konferencia – a speciális körülményekből adódóan – legaktuálisabb kérdéseket feszegető kerekasztal-beszélgetésévé alakult.
A rendezvényen konferencia szervezői mintegy nyolcvan résztvevőt regisztráltak. Az összefoglalók és előadások alapján megírt tanulmányok a Társaság gondozásában megjelenhetnek, így remélhetőleg a konferencián elhangzottak egésze megismerhető lesz a teljes tagság, illetve a szélesebb publikum számára is.

3. Jövőbeni tervek

Szekciónk igyekszik a továbbiakban is változatos, a tagság igényeinek megfelelő programokat, tudományos üléseket szervezni, melynek sikeréhez a korábban említett szervező bizottság felállítása nagymértékben hozzájárulhat. A Szekció jövőjének alapja a sikeres tagtoborzás lehet, amelyet az elmúlt két tanév kezdetekor aktívan végeztünk, illetve megkértük a jelenlegi tagjainkat, hogy az új doktoranduszoknak ajánlják a Szekciót és bíztassák őket, hogy csatlakozzanak az Társasághoz és egyúttal a PhD szekcióhoz.
A következő félév programjai még szervezés alatt állnak, terveink között szerepel egy újabb író-olvasó találkozó, illetve a tagság részéről felmerült, hogy szervezzünk a büntetésvégrehajtási témában is kerekasztal-beszélgetést vagy tudományos ülést.
A PhD Szekció másféléves működése véleményünk szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egy aktív tagsággal rendelkező szekció jött létre, amely igyekszik összefogni a bűnügyi tudományokkal foglalkozó doktoranduszokat és doktorjelölteket, ezzel egy termékeny szakmai közösséget kialakítva a Magyar Kriminológiai Társaság szakmai keretein belül.

Szontagh Veronika és dr. Tran Dániel
Társelnökök

Viktimológiai Szekció

Áldozat

Magyar Kriminológiai Társaság
Viktimológiai Szekció
tevékenysége 2012 -2017

Magyar Kriminológiai Társaság
Viktimológiai Szekció
tevékenysége 2012 -2017

2012. november 30.
• Helyszín: Országos Kriminológiai Intézet
• Előadók:
o dr. Végh Viktória: jogi szakreferens, BM EU Együttműködési Főosztály
o dr. Németh Ágnes: r. alezredes, ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály vezetője
o Hoffmann Krisztina: munkatárs, Sex Educatio Kiemelten Közhasznú Alapítvány

2013. február 22. Bűncselekmények Áldozatainak Napjához kötődő szakmai konferencia keretében:
• Helyszín: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
• Előadók:
o Oláh László r. őrnagy; BRFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője
o Nagygyőr Csilla r. alezredes ; BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztály kiemelt főelőadója
o Dr. Malét-Szabó Erika klinikai szakpszichológus; Fejér M. RFK Humánigazgatási Szolgálat

2013. március 19.
• Helyszín: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
• Előadók:
o Dr. Malét-Szabó Erika klinikai szakpszichológus; Fejér M. RFK Humánigazgatási Szolgálat
o Nagygyőr Csilla r. alezredes ; BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztály kiemelt főelőadója
o Monostoriné Vass Anikó, r. őrnagy, Országos Rendőr-főkapitányság
o Dr. Csendes László ny. r. ezredes
o Moderátor: Dr. Barabás A. Tünde osztályvezető, OKRI

2014. február 21.
Helyszín: ORFK Székház
• Program:
o Prof. Dr. Iván László, pszichiáter, neurológus, gerontológus, egyetemi tanár
 Előadásában szélesebb, tudományos kontextusba ágyazva elsősorban egészségügyi, biológiai, pszichológiai szempontok figyelembevételével közelítette meg az időskorúak áldozattá válásának problémáját
o Dr. Horváth-Noszkó Zsolt, a Fejér Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának munkatársa és Neubauer Tamás r. őrnagy, a Fejér Megyei RFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője
 Időskorúak áldozattá válásának megelőzése „Csillagkapu” modell-program az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés fejlesztése érdekében Fejér megyében címmel tartott előadásukban a modell teljes körű bemutatásán túl hangsúlyosan kitértek az időskorúakat fenyegető speciális veszélyekre, illetve a lehetséges megelőzési módokra.

2015. február 23.
Helyszín: Károlyi-Csekonics Rezidencia
• Program:
o Dr. Görgényi Ilona, az MKT Vikimológiai Szekciója vezetőségi tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
 Az áldozat fogalmának új aspektusai a 2012/ 29/ EU irányelvben
o Dr. Parti Katalin, OKRI, tudományos főmunkatárs, osztályvezető-helyettes
 A specifikus védelmi igénnyel rendelkező áldozatok - az online bullying
 megelőzése a gyermekek körében

2016. február 22.
• Helyszín: Stefánia Palota
• Levezető elnök:
o Dr. Barabás A. Tünde, elnök, MKT Viktimológiai Szekciója, OKRI osztályvezető, tanszékvezető egyetemi docens, NKE RTK, Kriminológiai Tanszék

• Program:
o Előadó: Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője
o Korreferens: Dr. Hautzinger Zoltán, mb. oktatási dékánhelyettes, intézetvezető egyetemi docens, NKE Rendészettudományi Kar
o Korreferens: Kováts András, igazgató, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület

2017. február 22.
Helyszín: Városliget-Vajdahunyadvár, Barokk Díszterem
• Levezető elnök:
o Dr. Barabás A. Tünde, elnök, MKT Viktimológiai Szekciója
• Program:
o Dr. habil. Barabás A. Tünde, OKRI osztályvezető, NKE RTK BTI, intézetvezető
 A bűnözéstől való félelem kriminológiai kérdései
o Dr. Vári Vince r. őrnagy PhD, NKE RTK
 A bűnüldözés relatív hatékonysága és a biztonság
o Bakody Lívia, klinikai szakpszichológus
 A bűnözéstől való félelem - lélektani megközelítésben

Összefoglaló
a Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciójának
2017. évi tevékenységéről

A Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciójának a Bűncselekmények Áldozatainak napjához kapcsolódó rendezvényére „Félelem a bűnözéstől” címmel 2017. február 22-én a városligeti Vajdahunyadvár Barokk Dísztermében szakmai konferencia keretében kerül sor.

A szekció levezető elnöke, egyben egyik előadója Dr. Barabás Andrea Tünde, a Szekció elnöke, meghívott előadói: Dr. Vári Vince rendőr őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatója, valamint Bakody Lívia tanácsadó szakpszichológus vol-tak.
A szekció előadásait Dr. Barabás Andrea Tünde szekcióelnök, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjének megnyitó beszéde előzte meg.
Ezt követően „A bűnözéstől való félelem kriminológiai kérdései” címmel tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a kriminológiai kutatások eredményei szerint a lakosság félelme a bűnözéssel kapcsolatban sokszor nem hozható összefüggésbe az ország tényleges bűnügyi helyzetével, vagy akár az érintettek objektív biztonsági helyzetével (amely a nyilvántartott bűnügyi adatok alapján a sértetté válás lehetőségét mutatja adott helyszínen és időszakban). A szubjektív biztonságérzetet, vagyis az egyének érzetét arról, milyen mértékű a bűnözés, számos tényező befolyásolhatja.
A magyar állampolgárok – a nemzetközi vizsgálatok eredményeihez hasonlóan – szintén nem attól félnek elsősorban, ami valóban nagyobb eséllyel következhet be életükben (például zseb-lopás, vagy más kisebb súlyú bűncselekmény elszenvedése), és nem is azok félnek a léginkább, akikkel ez valóban megtörténhet, hanem a nők és az idősebbek. Az is világossá vált, hogy a korábbi sértetté válási tapasztalat erősen kihat a félelem/szorongás alakulására. Emellett kialakulásukban számos körülmény játszik szerepet a konkrét bűnügyi helyzettől függetlenül, vagy azzal éppen ellentétesen.
A lakosság jellemzően a tényleges veszélyeztetettségénél jobban tart az erőszakos bűncse-lekmények bekövetkeztétől. Ezt számos körülmény befolyásolhatja. Szerepet játszhat benne az erőszakos cselekmények lassú, de folyamatos emelkedése, vagy a média által nap-mint nap sugárzott erőszakról szóló beszámolók is. A szubjektív biztonságérzet alakulásának ugyanis egyik meghatározó tényezőjévé vált napjainkra a média,. Jelentős hatással lehet az egyénre az a média által sugárzott kép, amely a folyamatosan az erőszakot és a bűncselekmények terjedését sugallja. Szintén negatívan hathatnak azok a megnyilvánulások, amelyek a devianciák illetve a bűnözés egyes formáit állítják célkeresztbe, azok elviselhetetlen mértékét hangoztatva. Mindezzel a bűnözés növekedésének érzetét sugallják, és ezáltal kelthetnek szorongást. Az emberek biztonságérzetének egyik alapvető tényezője a bűnözéstől való félelem, amely ellen a bűnesetek csökkenése mellett számos más, a környezetükben általuk zavaróként értékelt tényező megszüntetésével is tenni lehet.
A biztonság alakulásának igen fontos tényezője a rendőrség felderítő munkájának eredmé-nyessége, amely a sértetteket közvetlenül érinti, és „rossz esetben” nyilvánvalóan a hatóságok iránti bizalom megingásához vezethet. Emellett a sikertelen eljárás a legközelebbi alkalommal csökkentheti a feljelentési kedvet, és ezzel növeli a látenciában maradó esetek számát. A hatóság érdeke a bizalom erősítése, amihez időnként statisztikai „bűvészkedést” is igénybe vesz. A lakosság emiatt mást érzékel, mint ami a hivatalos statisztikákban és kommunikációban megjelenik. Ami azután ismét a bizalom csökkenését eredményezi. Noha a biztonságérzet növelése és ezzel együtt a félelem csökkentése kiemelkedően fontos az emberek mindennapjaiban, ennek elérése azonban alapvetően nem rendőri feladat. Így a lakosságnak magának is tennie szükséges a biztonság megteremtése érdekében
Az empirikus vizsgálatok azonban azt az érdekes eredményt mutatták, hogy a lakosság közül a már áldozattá váltak viszonylag keveset tesznek a saját védelmük érdekében. Ezért alapvető fontosságú a lakosság megfelelő tájékoztatása, és a helyi kezdeményezések felkarolása nem csak a bűnmegelőzés, de a félelem csökkentése érdekében.

Ezt követően Dr. Vári Vince rendőr őrnagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendőrtiszti Kara munkatársának tartott előadást „A bűnüldözés relatív hatékonysága és a biztonság fogalmi dualitása” címmel.
Csatlakozva az előzőekben felvetettekhez, magyarázatott keresett arra; vajon mi indokolja, hogy mára olyannyira eltér egymástól a biztonságról alkotott kép, vagyis a biztonságérzet és a statisztikákból megállapítható vagy prognosztizálható valós bűnözési veszély mértéke.
A választ a biztonság fogalmának dichotóm természetében véli megtalálni; a biztonság objektív vagy szubjektív jelentéseit firtatva elengedhetetlennek tartja az elemek változó terében a veszélyeket tudatosan érzékelő individuum elhelyezését. Az emberek is tudnak biztonsági konstrukciókat alkotni, akár a hatóságok. A biztonság így nemcsak egy állapot, amit szavatolni kell, esetleg termék, amit létre kell hozni, hanem egyben egy érzület, ami tudatos vagy tudattalan mentális mechanizmusok behatásának eredménye, illeszkedik a kollektív értékrendbe, visszatükrözve az egyének félelemérzetének és szorongásának általános szintjét.
A szubjektív biztonságérzet a kockázatokat és a veszélyeket reálisan értékelő vagy értékelni képtelen egyénben az individualizációs folyamat során keletkezik, ami az alul vagy túlbecsült kockázatokhoz való pro- vagy reaktív viszonyulás formájában, alapjaiban hat vissza az objektív biztonságra. Mindez bizalmi attitűd formájában ugyancsak érzékelhető formát ölt az egyén bűnüldözéshez, rendőrséghez való hozzáállásában: segítőkészségében, nyitottságában, együttműködési hajlandóságában, bizalmában vagy mindezek hiányában, ezzel hozzájárulva a hatóság teljesítményének és hatékonyságának gyengüléséhez.
Az új kihívások közepette ugyanakkor a bűnüldözés sem engedheti meg magának, hogy olyan formákba kapaszkodjon, mint amilyen a statisztikai és számszaki alapú teljesítménymérési rendszer. Saját korlátait ledöntve kommunikációjában az „egyénhez” és nem a „közvéle-ményhez” kell szólnia, amit leginkább úgy érhet el, ha struktúráját decentralizálja, felelősségi rendszerét lejjebb tolja, kommunikációját interaktívvá teszi, eredményeit és hatékonyságát pedig a lokális tér kriminogén makrotényezőiből eredezteti.

A konferenciát Bakody Lívia tanácsadó szakpszichológus előadása zárta „Félelelem, trauma és megküzdés” címmel, amely a bűnözéstől való félelem fogalmát a kriminológiai, rendészettudományi nézetektől eltérő aspektusból, lélektani megközelítésben járta körül.
Maslow sokak által ismert szükségletpiramisból kiindulva hangsúlyozta, hogy az ember elemi, fiziológiai szükségleteit követő alapvető szükséglete a biztonság iránti igény; amely a fizikai védettségre és kiszámíthatóságra való törekvésben nyilvánul meg. Az emberi biztonságérzetet pedig különböző félelmek és traumák veszélyeztetik. A félelem a humán létezők sajátja, örökölt alapérzelem, amely veszély közeledtét jelzi, lehet racionális és irracionális intenzitású attól függően, hogy ez az intenzitás megegyezik a valódi veszély súlyával, vagy eltúlzott.
Az előadó a félelem és szorongás közötti különbségtételre is felhívta a figyelmet, hiszen míg a félelemnek konkrét tárgya van, elkerülésre, menekülésre késztet, addig a szorongásnak nincs konkrétan meghatározható oka, így kontrollálni sem tudja az egyén, elkerülni sem tudja azt.
A prezentáció második felében szó esett az egyént érő különféle krízisekről és traumákról, az akut stresszbetegség, valamint a poszttraumás szindróma (PTSD) kialakulásáról, sajátosságairól, e jelenségek hosszú, illetve rövid távú hatásairól, amely kialakulásában a bűncselekmény elszenvedése vagy környezetétben való megtapasztalása is kiváltó szerepet játszhat..
A PTDS aktualitásai között említésre kerültek többek között a közlekedési balesetek, természeti és háborús katasztrófák és nem utolsó sorban a szexuális erőszak áldozatai, a velük való bánásmód, az esetlegesen kialakuló szindróma tünetei, diagnosztikai kritériumai.
Az előadó beszélt a stressz zavar kialakulására hajlamosító személyiségjegyekről, a terápiás lehetőségekről és célokról is.
A megküzdés témakörében ismertette a protektív személyiségtényezőket, a rezilienciát mint a lelki ellenálló-képesség fogalmát, valamint azokat a védőfaktorokat, amelyek túl az egyén személyiségjegyein a társas környezetben, családi kapcsolatokban, kötődésekben nyilvánulnak meg.
A szakember hangsúlyozta a társas támasz valamint a közösség támogató szerepének fontosságát mind a biztonságérzet kialakulásában és fenntartásában, mind a kialakult stresszhelyzetekkel való megküzdés folyamatában is.

CsatolmányMéret
viktimologiai_szekcio_osszefoglalojahoz_kepek.pdf238.55 KB

Tagfelvétel

TAGFELVÉTEL

Amennyiben a Magyar Kriminológiai Társaság tagja szeretne lenni, úgy kérjük töltse ki a lenti adatlapot és küldje el társaságunk címére. A felvételről az Igazgató Tanács dönt, majd be kell fizetni az éves 6000,- Ft-os tagdíjat (diákok, nyugdíjasok és kismamák részére 2500,- Ft), és ezek után válik a jelentkező teljes jogú taggá.

Felvételt követően a tagdíjakat a Magyar Kriminológiai Társaság bankszámlaszámára kell utalni:
11991102-02102665-00000000, ERSTE Bank

Adatlap

Tagdíj határozat

Tudományos ülések


2011

2011. május 27. Pártfogás és Bűnözés
Előadók: dr. Hatvani Erzsébet, Bányai Emőke, Szathmáry-Király Orsolya

2011. április 28. A fiatalkorúak igazságszolgáltatásának aktuális kérdései
Előadók: dr. Kadlót Erzsébet, dr. Vaskuti András, dr. Ligeti Miklós, Gyurnik Mária

2011. március 18. A büntető jogszabályok változásaiban tapasztalható kollíziók manifesztálódása a joggyakorlatban
Előadók: dr. Bárándy Péter, dr. Elek Balázs, dr. Sinku Pál, dr. Urbán Zoltán


2010

2010. december 10. Sentencing reform in common law jurisdictions
Előadó: Julian V. Roberts (Professor, Faculty of Law, University of Oxford)
Sense and Sensibility about American Penal Culture
Előadó: Michael Tonry (Professor, Faculty of Law, University of Minnesota)

2010. december 3. A migráció büntetőjogi vonatkozásai
Előadók: dr. Gyulai Gábor, dr. Kováts András, dr. Iván Júlia

2010. május 28. A bírósági szervezet aktuális kérdései
Előadó: dr. Baka András

2010. április 16. Rendészeti stratégia és a rendészeti rendszer jövőképe
Előadók: dr. Kacziba Antal, dr. Bencze József, Dr. Finszter Géza

2010. február 26. Az áldozatsegítés helyzete és jövőképe
Előadók: dr. Virág György, dr. Zséger Barbara

2010. január 22. A cigánykutatások kritikai elemzése
Előadó: dr. Dupcsik Csaba


2009

2009. december 2. Tauber István emlékülés és könyvbemutató
Köszöntő: Dr. Király Miklós, Előadók: dr. Németh Zsolt, Dr. Lévay Miklós, Dr. Vavró István, dr. Krémer Ferenc

2009. november 19. Húsz éves a Viktimológiai Szekció
Előadók: dr. Csendes László, Dr. Fehér Lenke

2009. október 16. Helyi közbiztonság
Főelőadó: dr. Turi András. Előadók: dr. Vereckei Csaba, dr. Battancs Erika, dr. Paizs József

2009. június 12. Mediáció a büntető igazságszolgáltatásban és a bűnmegelőzésben
Főelőadó: dr. Hatvani Erzsébet. Előadók: dr. Wágner János, dr. Kertész Tibor, dr. Tatár Jeromos, dr. Barinkai Zsuzsa

2009. május 15. A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra
Főelőadók: dr. Hollán Miklós, dr. Ligeti Katalin. Előadók: dr. Horváthné dr. Mátrai Katalin, dr. Vaskuti András

2009. február 13. Az uzsorakölcsön aktuális problémái
Főelőadó: dr. Lukács György. Előadók: dr. Bárándy Gergely, dr. Kraudi Adrienne


2008

2008. november 28. Iskolai erőszak
Előadók: dr. Aáry-Tamás Lajos, dr. Gyurkó Szilvia, Vassné dr. Figula Erika

2008. június 19. 100 éves az első büntető novella. Tudományos emlékülés az MKT, az ELTE ÁJK, az MTA és a Magyar Jogász Egylet közös szervezésében.
Előadók: Dr. Mezey Barna, Dr. Máthé Gábor, dr. Szabó Béla, dr. Madai Sándor, Dr. Lévay Miklós, dr. Bárándy Péter, Dr. Gönczöl Katalin, dr. Papp László

2008. május 22.A rendőrség modernizációja
Főelőadó: Dr. Finszter Géza, Előadók: Dr. Salgó László, dr. Krémer Ferenc

2008. április 25. Pénzhelyettesítő fizetési eszközök új megjelenési formái
Előadók: dr. Kraudi Adrienne, dr. Bene László, dr. Orosz István

2008. március 25. A családon belüli erőszak rendőrségi kezelése Amerikában. (MKT és az RTF szervezésében)
Előadó: Raymond Teske

2008. február 22. A büntetőeljárási és a büntető joggyakorlat empirikus elemzésének eredményei
Előadók: dr. Fleck Zoltán, dr. Hack Péter, dr. Bencze Mátyás

2008. február 7. Viktimológia és Pszichológia. Az MKT Viktimológiai Szekció rendezvénye.
Előadók: Dr. Buda Béla, Csernyikné dr. Póth Ágnes

2008. január 25. Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata első két évének működési tapasztalatai
Főelőadó: dr. Zséger Barbara. Előadók: Rónayné dr. Vojnovics Ibolya, dr. Sömjéni László


2007

2007. május 10. A fehérgalléros bűnözés Amerikában. Tudományos ülés az MKT és az RTF közös szrvezésében.
Előadó: William L. Gardner

2007. március 28. Kriminológia - Szakkriminológia. Tankönyvbemutató.
Bemutatja: dr. Bócz Endre, dr. Németh Zsolt

2007. február 23. A büntető jogszabályok 2007. évi módosítása
Előadó: dr. Soós László

2007. január 26. Életkor és belátási képesség
Előadók: dr. Vaskuti András, dr. Csemáné dr. Váradi Erika, Katonáné dr. Pehr Erika, dr. Dénes Veronika


2006

2006. november 24. A Büntető törvénykönyv kodifikációja, a szankciórendszer reformja. Tudományos ülés az MKT és a Magyar Jogász Egylet közös szervezésében.

2006. október 13. Hősies magatartás és büntetőjogi felelősség
Előadók: dr. Bárándy Péter, dr. Szilágyi Péter

2006. szeptember 29. Fiatalkori bűnözés és demográfia
Főelőadó: Dr. Vavró István. Előadók: dr. Váradi Erika, dr. Papp Gábor

2006. június 29. Média és büntető igazságszolgáltatás
Előadók: dr. Barabás Tünde, dr. Fahidi Gergely, dr. Gyurkó Szilvia, dr. Vaskuti András, dr. Virág György

2006. május 5. Gazdasági ciklusok és bűnözés
Főelőadó: dr. Sipos Béla. Előadó: dr. Déri Pál

2006. február 24. A mediáció lehetőségei a magyar büntetőpolitikai reformfolyamatban
Főelőadó: dr. Soós László. Előadók: dr. Hatvani Erszébet és dr. Kiss Anna

2006. január 27. A pártfogó felügyelet keretében elrendelt magatartási szabályok teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok
Főelőadó: dr. Kerezsi Klára. Előadó: dr. Kó József


2005

2005. november 25. A büntető szankciórendszer fejlesztésének lehetőségei
Főelőadó: dr. Ligeti Katalin. Előadók: Dr. Lévay Miklós, dr. Sódor István és dr. Vaskuti András

2005. május 27. A rendészet megvalósult reformja
Előadó: Dr. Finszter Géza

2005. május 6. A kirendelt védői intézmény
Főelőadó: dr. Bánáti János. Előadó: dr. Kádár András Kristóf

2005. április 8. Criminal Policy of the UK Government
Eőadó: Lord Carlile of Berriew QC

2005. április 1. A büntetőjog-ellenes magatartások áldozatainak segítéséről és kárenyhítéséről szóló törvénytervezet koncepciója
Főelőadó: Dr. Gönczöl Katalin. Előadók: dr. Ferge Zsuzsa, dr. Furmann Imre és dr. Szabó Mihály. Felkért hozzászólók: Dr. Katona Géza és dr. Kővári András

2005. február 11. Kísérlet egy alkotmányos büntetőpolitikára az 54/2004. (XII. 13.) AB határozat tükrében
Főelőadó: Dr. Lévay Miklós. Előadók: dr. Mészár Róza, dr. Rácz József, dr. Gábor Edina és dr. Soós László


2004

2004. november 26. Áldozatok és vélemények – az OKRI-kutatás tapasztalatai
Előadók: dr. Irk Ferenc, dr. Kó József, Dr. Vavró István és dr. Tóth István György

2004. október 21. A magyar pártfogó felügyeleti rendszer reformja
Főelőadó: dr. Hatvani Erzsébet. Előadók: Szabóné Szentmiklósi Eleonóra, Dénesné dr. Csernák Erzsébet, dr. Gedeon Andor és dr. Vaskuti András

2004. január 23. Az új büntetés-végrehajtási törvény tervezetének szakmai vitája
Előadók: dr. Tari Ferenc, dr. Vókó György és dr. Opóczky László
Kriminológiai Közlemények 61.


2003

2003. december 5. Ötletek a készülő áldozatvédelmi törvényhez – az áldozat büntető eljárásjogi helyzete de lege ferenda
Előadók: dr. Görgényi Ilona, dr. Soós László és dr. Kiss Anna
Kriminológiai Közlemények 61.

2003. november 7. A rendészet elmélete
Előadó: Dr. Finszter Géza
Kriminológiai Közlemények 61.

2003. május 15. A büntetőjogi kodifikáció és a közlekedés-szervezés, valamint a közlekedés-biztonság kérdései, különös tekintettel az uniós csatlakozással együtt járó feladatokra
A Nyugat-Dunántúli Regionális Szekcióval közösen, Győrben megszervezett ülés

2003. január 24. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
Előadók: Dr. Gönczöl Katalin és dr. Kerezsi Klára
A Kriminológiai Közlemények 61. száma a cselekvési programot tartalmazza.


2002

2002. november 22. A magyar rendőrség jelene, jövője, kilátásai
Előadó: Dr. Salgó László
Kriminológiai Közlemények 61.

2002. október 11. A gyermekek elleni szexuális abúzus és a családon belüli erőszak problémája az ESZTER Alapítvány tapasztalatainak tükrében. A családon belüli erőszak és a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállásának jogalkalmazási problémái
Előadók: dr. Virág György és Prókainé Pálya Ilona
Kriminológiai Közelmények 61.

2002. szeptember 23. One year after: British legislation in the light of the September 11th terrorist attacks.
Közös rendezvény a British Association for Central and Eastern Europe 6. Büntetőpolitikai Szemináriumával.

2002. március 1. Az erőszak és a kommunikáció. Az erőszak és a média
Előadó: dr. György Péter

2002. február 8. A migrációval összefüggő törvényi tényállások alkalmazása, és az e körben megvalósuló szervezett bűnözés.
Előadók: Dr. Fehér Lenke, Dr. Finszter Géza, dr. Vincze István és dr. Ritecz György
Kriminológiai Közlemények 60.


2001

2001. november 30. A gyűlöletbeszéd
Kriminológiai Közlemények 60. Előadók: Dr. Szabó András, dr. Varga Zoltán, dr. Bócz Endre, dr. Márki Zoltán és dr. Bárándy Gergely

2001. november 29. Pszichopátia a normál populációban
Közös rendezvény a Magyar Pszichológiai Társaság Kriminálpszichológiai Szekciójával

2001. november 9. A rendészeti tudományok
Közös rendezvény az MTA IX. Osztályával

2001. október 25. A resztoratív jóvátételi módszer alkalmazása fiatalkorú bűnelkövetőknél
Közös rendezvény a Magyar Pszichológiai Társaság Kriminálpszichológiai Szekciójával
Előadó: Negrea Vidia
Kriminológiai Közlemények 60.

2001. május 8. Az új szabálysértési törvény a gyakorlatban.
Előadók: Károlyiné dr. Müller Erzsébet és dr. Papp László
Kriminológiai Közlemények 60.

2001. május 4. Csemegi Emléknap Csongrádon: Ünnepi emlékülés és koszorúzás Csemegi Károly születésének 175. évfordulóján.
Előadók: dr. Györgyi Kálmán, dr. Lőrinczy György és dr. Sebestyén István
Kriminológiai Közelmények 59.

2001. március 23. A bűnmegelőzés aktuális kérdései
Előadók: dr. Mazula Károly, dr. Gémesi György, dr. Kerezsi Klára, Dr. Finszter Géza, dr. Kó József és dr. Gosztonyi Géza
Kriminológiai Közlemények 59.

2001. február 23. A gyermek- és fiatalkori bűnözés
Előadók: Dr. Vavró István és dr. Váradi Erika
Kriminológiai Közlemények 59.


2000

2000. január 21. Az Európai Emberi Jogi Bíróság büntető ítélkezési gyakorlata


1999

1999. november 12. A korrupció és az ellene való fellépés Magyarországon
Közös rendezvény a Helikon Kiadóval

1999. október 1. A büntető jogpolitika kérdései, különös tekintettel a kodifikációra

1999. szeptember 7. Bűnözési helyzet az USA-ban. Bűnmegelőzési programok. A büntető igazságszolgáltatás, mint új tudományos diszciplina.
Közös rendezvény az Osiris Kiadóval

1999. május 28. A fiatalkorú bűnözés új jellegzetességei és a fiatalkorúak előzetes letartóztatása

1999. március 5. A magyar rendőrség modernizációs kísérletei

1999. február 19. Az ügyész megváltozó szerepe a büntetőeljárás új szabályai szerint

1999. február 5. Vélemények a bűnözésről és a bűnmegelőzésről
Előadók: dr. Kó József, dr. Tauber István, dr. Dános Valér


1998

1998. december 9. Tudományos elképzelések a kriminálpolitikáról
Közös rendezvény az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézettel

1998. október 16. Modern dilemmák és etikai problémák a törvényszéki pszichiátriában

Támogatók

Támogatóik olyan szervezetek, intézmények, illetve magánszemélyek amelyek, illetve akik - részben a Társasággal kötött egyedi megállapodás alapján, részben aktuális rendezvény megtartásakor enélkül - nyújtanak anyagi támogatást, infrastrukturális segítséget a Társaság működéséhez vagy egy-egy kiemelt tevékenységéhez; tovább mindazok, amelyek a Társaság szellemi tevékenységéhez inspiratív módon járulnak hozzá.

Mivel a Társaság önálló bevételei nem fedezik működési költségeit - a pályázatok mellett - a támogatók segítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Társaság kitűzött, közhasznú céljait megvalósítsa.


Kiemelt támogatóink

MTA

ELTE

BP ügyvédi kamara

Magyar ügyvédi kamara

Honlapunkat készítette:

MindForum

Vámbéry- és Viski- Érem

A Vámbéry Rusztem Emlékérem tulajdonosai (1985-2017)

A Magyar Kriminológiai Társaság 1984. évi Közgyűlése határozatot hozott arról, hogy az Alapokmányában foglaltaknak megfelelően emlékérmet alapít a büntetőpolitikai tevékenységben, főleg a kriminológiai tudományos kutatásokban kiemelkedő szakemberek munkájának elismerésére. Az Igazgató Tanács 1984. november 9-én megtartott ülése úgy határozott, hogy az emlékérmet Vámbéry Rusztemről nevezi el. Vámbéry Rusztem a századforduló radikális értelmiségének egyik kiemelkedő képviselője, a kriminológia első kinevezett tanára. Tudományos munkássága alapján feltétlenül méltó arra, hogy Társaságunk róla nevezze el emlékérmét. A Vámbéry Rusztem Emlékéremnek „I.” és „II.” fokozata van.

1985

I. fokozat: Gödöny József
II. fokozat: Gönczöl Katalin

1986

I. fokozat: Szabó András
II. fokozat: Tauber István

1987

I. fokozat: Vigh József
II. fokozat: Irk Ferenc

1988

I. fokozat:Király Tibor
I. fokozat:Diczig István
II. fokozat: Babay Imre
II. fokozat: Miks Antal, Sinku Pál, Vankó György (együtt)
II. fokozat: Morvay Ágnes
II. fokozat: Garamvölgyi László

1991

I. fokozat: Sajó András
II. fokozat: Kratochwill Ferenc

1994

II. fokozat: Lévay Miklós
II. fokozat: Kerezsi Klára

1998

I. fokozat: Gönczöl Katalin
II. fokozat: Bócz Endre
II. fokozat: Finszter Géza

2000

I. fokozat: Kertész Imre

2002

I. fokozat: Kerezsi Klára
I. fokozat: Vavró István

II. fokozat: Fehér Lenke
II. fokozat: Görgényi Ilona

2004

I. fokozat: Korinek László

II. fokozat: Lőrincz József

2007

I. fokozat: Bócz Endre
I. fokozat: Lévay Miklós
II. fokozat: Hatvani Erzsébet
II. fokozat: Váradi Erika

2011
I. fokozat:
Dr. B. Aczél Anna, laudálta Dr. Gönczöl Katalin
Dr. Katona Géza, laudálta Dr. Finszter Géza
Dr. Virág György , laudálta Dr. Hack Péter

II. fokozat:
Dr. Bárd Petra, laudálta Dr. Herke Csongor
Dr. Vaskuti András, laudálta Dr. Bárándy Péter
Dr. Vincze István, laudálta Dr. Györe István

2013

I. fokozat: Mezey Barna
I. fokozat: Palánkai Tiborné

II. fokozat: Fleck Zoltán
II. fokozat: Barabás Andrea Tünde

2015

I. fokozat: Kadlót Erzsébet, laudálta Gönzöl Katalin.
I. fokozat: Hatvani Erzsébet, laudálta B. Aczél Anna.
I. fokozat: Hack Péter, laudálta Csemáné Váradi Erika.

II. fokozat: Borbíró Andrea, laudálta Ligeti Miklós.
II. fokozat: Herke Csongor, laudálta Turi András.
II. fokozat: Jacsó Judit, laudálta Lévay Miklós.

2017

I. fokozat: Dr. Borbíró Andrea, laudálta Dr. Kerezsi Klára
II. fokozat: Dr. Müller Anikó, laudálta Dr. Gönczöl Katalin
II. fokozat: Dr. Inzelt Éva, laudálta Dr. Kadlót Erzsébet

A Viski László Emlékérem tulajdonosai (1995-2017)

A Magyar Kriminológiai Társaság 1994. május 13-án tartott közgyűlése Viski Lászlóról, az 1977-ben elhunyt kiváló magyar büntetőjogászról elnevezett emlékérmet alapított, amellyel a büntetőjogi szakmában kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek tevékenységét kívánja elismerni. Viski László a modernkori büntető eljárásjog tudományának prominens képviselője, aki számos ma is aktív oktató gondolkodását megalapozta, megannyi kutatót indított el a pályán és akit következetes, logikus gondolkodása miatt a szakma valamennyi képviselője egyformán tisztel. A díjazottak személyéről az Igazgató Tanács által kiküldött bizottság dönt.

1995

Bárd Károly
Erdei Árpád

1998

Szabó András

2002

Bócz Endre

2007

Bárándy Péter
Irk Ferenc

2011

Dr. Tóth Mihály, laudálta Dr. Bócz Endre

2013

Nagy Ferenc

2015

Finszter Géza, laudálta Bócz Endre.
Bánáti János laudálta Bárándy Péter.

2017

Dr. Lévay Miklós, laudálta Dr. Gönczöl Katalin